Biztos alapok · Hangolódás
Kiejtés, ami tényleg számít
A leggyakoribb betűkapcsolatok, túlzó átírások és hamis szabályok nélkül.
Értsd meg
A szabály mögötti gondolat
A német majdnem fonetikus
A német írás sok kapaszkodót ad, de nem minden betűnek egyetlen magyar megfelelője van. A szó eleji s magánhangzó előtt gyakran z-szerű (Sonne), a z pedig c-szerű (Zeit). A w többnyire magyar v, a sch pedig magyar s.
Az ie és az ei nem csereszabatos
Az ie rendszerint hosszú í-szerű hang: Liebe, sieben. Az ei áj-szerű: mein, drei. A szó eleji sp és st köznyelvben többnyire sp/st helyett shp/sht-szerűen hangzik: Sport, Straße.
Kétféle ch
Az ich hangja elöl, finoman képződik; az ach hangja hátul, erősebben. Egyik sem pontosan magyar h. Először a különbséget halld meg, ne a tökéletes utánzásra görcsölj.
Magyar fejjel: kimeneti ellenőrzés
Németben először a ragozott ige helyét és a mondatkeretet ellenőrizd, utána az esetet és a végződést. A magyar szórend önmagában nem biztos támpont. Mondd ki egymás után ezt a két mintát: „mein – sieben” és „die Straße”, majd változtass meg bennük egyetlen részletet.